A baranta egyik legnagyobb erénye az erős közösség, ami körülveszi. Mivel hasonló érdeklődési körű emberek keresik meg a barantát, így a közösségek összecsiszolódása viszonylag hamar megtörténik. Ez viszont édeskevés lenne ahhoz, hogy a közösségek hosszú távon működjenek. Mi tartja akkor össze a csapatokat?

Véleményem szerint nem lehet egy kohéziós erőt kiemelni, hiszen eleve a dolog is, amit vizsgálunk, rendkívül összetett és az egyes csapatoknál más és más ok lehet a fő. Az első összetartó erő az együtt töltött idő. Teljesen magától értetődő, hogy ha néhány ember több száz órát tölt együtt, akkor megismerik egymást és minél több időt töltenek egymással, annál összeszokottabb lesz a társaság. 

A második erőként az emberek közti kapcsolatot említeném meg. A sok együtt töltött idő alatt barátságok, szerelmek szövődnek, melyek építő módon hatnak az adott közösségre (értelemszerűen ezek felbomlása pedig romboló hatással bír). Sok esetben a csapatok közösségi módon szerveződnek, tehát a rokonok, barátok hívják egymást edzésre, így a korábban meglévő kapcsolatok a csapat belső szerkezetét erősítik tovább. 

A harmadik erő a közös műveltség. Aki barantázni kezd, az a fizikai tartalmak mellett rendszeresen lelki és szellemi tartalmakat is kap. Táncolni tanul, népi gyermekjátékokban szerez tapasztalatot, filozófiát olvas, érdeklődik a történelem iránt, előadásokat hallgat, elmélyíti tudását a modern tudományokban, stb, így egy közös tudáskészlet jön létre, amely mentén már könnyebben meg tudják egymást érteni az emberek. 

A negyedik erő a közös cél. A baranta célja a valódi személyiséggel rendelkező ember nevelése, aki létrehozza a magyar műveltséget és megújítja a magyar szellemi életet. Ennek kell minden baranta foglalkozásvezető szeme előtt lebegnie akkor, amikor emberekkel foglalkozik.

Az ötödik erő a nyitottság. A baranta nem múltidézés, így soha nem lehet menekülés az való világ elől. A barantás nagyon is a jelenben él, s dolga, hogy a múlt értékeit a jelenben próbára tegye, érvényt szerezzen neki és megteremtse a lehetőséget a jövő megszületésének. Ez utánpótlás nélkül és az emberek elérése nélkül elképzelhetetlen. A barantának mindig nyitottnak kell lennie az átlagember felé és soha nem lehet kevesek kiváltsága, hiszen akkor önmaga célját gátolná meg.

A hatodik erő az organikus szerveződés. A szerves közösséget elsősorban mellérendelő szerkezetű viszonyok jellemzik, azonban ez nem jelenti azt, hogy mindenki egyforma lenne. Aki a legtöbb eredményt éri el a , annak kell a közösség vezetőjének lennie. Aki a legnagyobb tudással rendelkezik az adott témakörben, annak kell azt tanítania. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez az a szerveződési forma, ami leginkább megfelel a baranta közösségek számára. Ennek alapját a társaslélektan adja, de erről majd egy másik bejegyzésben...