Hiába hajtunk végre tökéletesen egy mozdulatsort, ha rossz időben tesszük azt. A pontos időzítés a harc alapja, mely kitűnő ütemérzéket kíván a végrehajtótól. Mivel a barantában lábról vett tempót alkalmazunk, ezért a láb üteme minden esetben a viszonyítási alap. Egy lábütemhez képest a kézütem megelőzheti, történhet vele egy időben és lekésheti azt.

A különböző időzítéseket különböző helyzetekben alkalmazhatjuk. Az előtt ütem leggyakrabban a középtávolságon és a közeli távolságon alkalmazott időzítés. Gyakran készítünk elő másodszándékú támadást egy előtt ütemben végrehajtott támadással. Mivel ritkán tudunk mélységbe elhelyezni támadást előrelépés nélkül, így ezen támadások döntően vagy a fegyvert, vagy az elől lévő kezet célozzák. Közeli távolságon az előtt ütem meglehetősen halálos lehet, ugyanis a fegyver előre mozgatása kevésbé érzékelhető, mint a teljes test megindulása, így sok esetben az ellenfél védekezőreakcióját megelőzve tudunk találatot bevinni. 

Az után ütem elsődlegesen a nagy távolságról megindított technikák végrehajtására alkalmas. Kombinációkban alkalmazva az után ütemben végrehajtott támadás lehet a cselezést követő befejező technika, vagy egy rosszul felmért távolságú támadást követően egy előrevitt súlyponttal párosított "utánanyúlás". Persze után ütemben védekezni is lehetséges - a legtöbb támadást követő visszavédés után ütemben történik. 

A közben ütem közben végrehajtott támadás (előre haladás esetében) a legerőteljesebb, ugyanis a teljes test lendülete a támadásban összpontosul. Távolságot tekintve a közép és külső távolságokban alkalmazott gyakorlat.