Előző héten már szó volt a bemutatókról, most ideje szót ejtenünk a szakmai részletekről. Ahány csapat, annyi fajta bemutató -  szoktuk mondani. Mégis, mivel a baranta próbál egységes képet mutatni kifelé, van néhány alapelv, amelynek minden barantás bemutatót jellemeznie kell. Persze ezek nem csak önkényesen eldöntött stílusjegyek, hanem funkciót betöltő elemek.

Az elsődleges, hogy egy baranta közösségnek rendezett képet kell a külvilág felé közvetítenie. Ezt kell tükrözze a megjelenésének minden aspektusa. Nem kell, hogy egyenpáncél legyen mindenkin, de az egy színű nadrág és barantás póló a minimum elvárás. Persze az lenne a legjobb, ha a fegyverkabát lenne az alap, de úgy gondolom, ha más harcművészeteknek nem derogáló (kezdők esetén) a fehér pólóban bemutatózás, akkor ennyit mi is megengedhetünk a sajátjainknak. 
A rendezettséghez hozzátartozik az is, hogy a bemutatózók viselkedése fegyelmezett. A csapat megítélése ott kezdődik, hogy hogyan jelenik meg a bemutató helyszínén. Érdemes megjegyezni, hogy bemutató minden esetben bevonulással kezdődik, akkor is, ha az nincs benne a bemutató idejében. Az, hogy hogyan rendezzük el a helyszínt a bemutató előtt, hogyan jelenünk ott meg: mind-mind képet ad a csapat fegyelmezettségéről. Ezt követően persze, amennyiben van rá idő és lehetőség, ténylegesen be kell vonulni. Ez történhet egyszerű menettel, fegyverrel, zászlókkal, pajzsokkal, vagy ezek nélkül, történhet hajdúmenetben, vagy ostormenetben. Érdemes figyelembe venni, hogy a kevesebb néha több, így ahelyett, hogy cifrázott hajdúmenettel vonulnánk, egyik kezünkben zászlót tartva, másikban botot forgatva - lehet, hogy egyszerű zászlós menet több méltóságot sugároz. 

A bevonulást követően valami olyan elemet érdemes alkalmaznunk, ami felhívja a figyelmet, hogy a még lézengő embereket odavonzzuk a közelből. Kezdésnek éppen ezért az ostort, vagy az íjászatot szoktuk bevetni. Mindkettő a jellegzetes hanghatások és a nagy terjedelmű mozdulatok miatt alkalmas erre a feladatra. Ezután jöhetnek szabadon a bemutató elemek. 

Az alábbiakban egy fiktív bemutató sorrendjével folytatjuk.Az ostorbemutatóban két ember felváltva ostorozott párbajszerűen virtuskodva egy és két ostorral. Ezután botforgatás következik, amiben 4 ember vesz részt, szintén egy és kétkezes elemeket bemutatva. Ahogy ők levonulnak, egy személy bot-ostor összekötéseket mutat be a közönségnek. A bot után íjászat mesterlövészet és testhelyzet íjászat elemeket mutatnak be csoportosan, ahányan csak részt tudnak venni rajta. Az íjászatot ostor szeletelés váltja, ahol különböző helyzetekben fűszálat vágnak el ostorral egy ember kezéből. Ezt követően az íjászat második blokkja jön, amikor hosszú botra tűzött célt lő le egy íjász különböző mozgásokból, mint például futás, ugrás, vagy henger. Ezután a fokos formagyakorlatot mutatják be, ahányan csak tudják.. A formagyakorlatot követően az íjászat bemutató harmadik blokkja jön, amikor korongot lő el az íjász különböző testhelyzetekből. Az utolsó íjászat után a páros fegyveres formagyakorlatok következnek, először a fa fegyveresek, majd a fém fegyverrel vívók. A vívásbemutatókat követően önvédelmi technikai bemutatóra kerül sor pusztakezes és fegyveres támadók ellen. Az önvédelmi rész után a versenyszámok bemutatása következik: először egy böllön küzdelem, majd szabad vívás különböző eszközökkel. A bemutató végét a szellemi résszel zárjuk: egy kalotaszegi legényes eljárásával és az üzenet átadásával. 

A fent részletezett bemutató kb. 45 perc hosszúságú. Általában ennyi idő nem szokott jutni egy bemutatóra, így néhány elem szükségszerűn kimaradhat. Ez nem is feltétlen baj, mert az átlagember nagyjából 20 perc után bármilyen téma iránt érdeklődését veszti..,

Érdemes megfigyelni, hogy az elemek közt vannak olyanok, melyekben szinte mindenki részt tud venni (íjászat mesterlövészet, formagyakorlat, páros vívásbemutatók) és vannak olyanok, melyekben csak a legjobbak vesznek részt (íjászat koronglövés, ostor-bot). Így egyaránt megvan a fókusz a legnagyobb teljesítményeken és megvan a sikerélménye a kezdőknek is. 

Természetesen ettől a formától el lehet térni és sokan teszik is. Ezzel nincs is semmi baj addig, amíg a bemutatózók élvezik, amit csinálnak és a közönség pedig megkapja azt a szellemi-lelki töltetet, amiért odament.